Szalma-brikett

A földgáz, a szén, a gázolaj és az egyszerű tűzifa helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozó, megújuló energiaforrás legfontosabb jellemzői:

• 100% természetes biomassza-alapanyagokból (szárított , alacsony nedvességtartalmú darált aprított szalma, széna) összepréselésével készül, kémiai kötőanyagot (ragasztót) nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes szalmáéval azonos.
• Nedvességtartalma kicsi, 7-10 % körüli, ezért sokkal könnyebben ég, mint a tűzifa.
• Egyenletes lánggal, 92%-os hatásfokkal szinte tökéletes égést biztosít
• Fűtőértéke, kb.: 14,5 MJ/kg, ami magasabb, mint az egyszerű tűzifáé (kb.: 12 MJ/kg) vagy a barnaszéné (kb.: 12-15 MJ/kg) de azoknál tisztább, komfortosabb, kezelhetőbb és az előzőeknél kisebb a helyigénye is.
• Halmazsűrűség: kb. 1m3 szalma-brikett = kb. 400 kg (4 mázsa)
• Hamutartalma jelentéktelen (5-7 %), kicsi hamuja környezetbarát, a szénsalakkal szemben természetes növényi tápanyag, ezért szántófölden illetve kiskertekben a műtrágya helyettesítésére kiszórható.
• Jó ár-érték arány: kb. 2 kg szalma-brikett közel 1 m3 gáz hőenergiáját, állítja elő
• Felhasználható mindenfajta fa, szén és vegyes tüzelésű kazánban, lakossági cserépkályhában, kandallóban, de szakemberek szerint nem ajánlott kizárólag szalmabrikett tüzelése a cellulóz kibocsátás miatt, keverve vagy felváltva már elfogadott.
• Megújuló energia a környezet védelmét jelenti.
• Kimeríthetetlen energiaforrás

Előnye a gázzal szemben:

• 2 kg szalma-brikett elégetése, közel 1 m3 földgáz felhasználásának felel meg, tehát ugyanazon hőmérséklet előállítása fele annyiba kerül - ami rendkívül gazdaságos
• Fogyasztói árát (az alapanyag tekintetében) kizárólag a magyar piaci viszonyok határozzák meg, nincs kitéve a világpiaci árak alakulásának
• Fosszilis energia lévén, minden évben újratermelődik – "kimeríthetetlen energiaforrás"
• Fűtőértéke állandó jó minőségű (megfelelő tárolás és felhasználás mellett)

Előnye a szénnel szemben:

• Fűtőértéke magasabb, mint a barnaszéné
• Brikett elégetése esetén nem képződik nagy mennyiségű, semmire sem használható salak az égés után (salakanyaga trágyázásra alkalmas)
• A brikett begyújtása sokkal egyszerűbb és gyorsabb
• A brikett mozgatása, szállítása, tárolása könnyebb, tisztább, és gazdaságosabb
• Fosszilis energia lévén, minden évben újratermelődik – tehát tulajdonképpen "kimeríthetetlen energiaforrás"
• Előnye a tűzifával szemben:
• Brikett vásárlása esetén kb. feleannyi mennyiség szükséges a tűzifához viszonyítva, 10 mázsa tűzifa helyett ugyanannyi fűtéshez kb. 5 mázsa brikett is elegendő, így a fűtés olcsóbb brikettel, kis helyen tárolható.
• A brikett kalóriatartalma 50 %-kal nagyobb, mint a tűzifáé
• Brikett vásárlása esetén nem vásárolja meg a vizet is, mint a tűzifánál, amely csak a súlyt, így az árat növeli (brikett esetén konkrétan mérhető a súly, mely már szárított alapanyagból készül), az égés hatékonyságát nem csökkenti vízzel. Vizes tűzifa esetén, az égés során képződött energia jelentős része a víz elpárolgatására fordul, nem pedig a szoba hőmérsékletének növelésére, ezáltal romlik a fűtés hatékonysága. A brikettben azonban nincs víz, így a teljes hőmennyiség a szoba fűtésére fordítható.
• Nem kell vágni és hasogatni.

Előnye a szalmabálával szemben:

• A szalmabála gyorsan ég, kisebb a hőleadása, és sok hamut hagy ugyanakkor nagy helyet is foglal és nem utolsó sorban a gyors égés miatt gyakran kell táplálni a kazánt
• Szalmabálák esetében az égés első fázisában a viszonylag kisméretű tömörség következtében rendelkezésre álló fajlagos nagy felület hatására az illógázok könnyen felszabadulnak és okozzák a salak olvadását, esetlegesen a hőcserélők csöveinek dugulását, melynek egyértelmű következménye, hogy a felhasználó kazán gyorsabban tönkremegy.
• Tömörségéből adódóan nedvesség felvevő képessége csak ¼ a szalmabálával szemben, tökéletesebb égést biztosít
• Erősebben tömörített anyag esetén a reakcióképes felület kisebb, és ennek következtében az anyag meggyulladása lassabb és nehezebben megy végbe, viszont az égés tökéletesebben mehet végbe.
• A szalma-brikettet a hagyományos cserépkályhában, vegyes tüzelésű kazánban, vagy a kandallóban egyaránt tudjuk hasznosítani.

Tüzeléstechnikai javaslat

• A szalmabrikett térfogata az égés során 1,5-2-szeresére duzzad, ezért a tűzteret sohasem szabad teljesen megtölteni, csak maximum a feléig
• A begyújtáshoz éppúgy gyújtós szükséges, mint szén vagy keményfa esetében
• A fűtés során nagyon fontos a levegő szabályozása: amikor a szalmabrikett felizzott, kevés levegőt igényel a tartós hosszú égéshez, izzáshoz 
• A szalmabrikett fűtőértéke azonos egyes tűzifa-félékkel, a fűtés során mégis a szénnel történő fűtési módszert célszerű alkalmazni

FIGYELEM!
 
A szalmabrikett égése során a fához képest több hamu marad (kb. 7-8%), amely a szerkezetéből adódóan jó hőtartó képességekkel rendelkezik és égés után kiskeretek trágyázására alkalmas. Javasoljuk, hogy háztartásokban keverve más termékekkel vagy felváltva használják a cellulóz kibocsátás miatt. Kizárólagos használat során nagy mennyiségű cellulóz rakódhat le a kéményben, mely kigyulladhat.